A nemzet háziorvosa

Dr. Farsang Csaba

Farsang Csaba professzor a Magyar Hypertonia Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, a portói valamit az Almati egyetem  díszdoktora , a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központ Hypertonia Ambulanciájának vezető főorvosa 9 esztendeje tagja a zsűrinek.

Az okleveleket ketten adtátok át Horváth Ildikó professzor asszonnyal, ő azóta egészségügyi államtitkár. Időnként könnyeket csalt a szemedbe a meghatottság.
- Így van. Szívet melengető érzés volt látni az örömöt a kollégák arcán. Az első helyezett Csullag Zsolt úgy jött fel a színpadra, hogy közben azt kiáltotta: Hajrá Györe! A második helyezett Molnár Károly Mezőkövesdről felesége kezét szorongatta, aki nemcsak otthon, hanem a hivatásában is társa, hiszen Julika évtizedek óta az asszisztense. A határon túli első helyezett Cuzic Melinda 2 kisgyermeke és férje mellől pattant fel meghatottan, ő fogalmazott úgy, hogy Isteni gondviselés a győzelme, mert nem adatik meg gyakran, hogy 10 évi munka után ilyen elismerésben legyen része egy fiatal orvosnak! Ott állni a színpadon és átadni az okleveleket, szinte ugyanolyan felemelő érzés volt, mint  átvenni azokat!
A pályázat indulása óta tagja vagy „Az év praxisa a Kárpát-medencében” zsűrijének. A pályázat idén „A nemzet háziorvosa” néven újult meg. Annak idején éppen Te  javasoltad  a határon túli  magyar orvosok bevonását.
-  Azért, mert ez a program végre ráirányítja a figyelmet a háziorvoslásra. Sok kritika éri az e területen dolgozókat, megérdemlik, hogy időnként megjutalmazzák őket! Ami a határon túliakat illeti: mára messze felülmúlja várakozásunkat a nagyszámú beérkezett javaslat Erdélyből, a Felvidékről, Vajdaságról és Ukrajnából is. Évről évre megható az a lelkesedés és érzelmi  kavalkád, amivel a betegek háziorvosaikat jellemzik. Ezért tölt el kivételes örömmel, hogy a legszebb történeteket csokorba gyüjtjük, és mint valami novella kötetet meg is jelentetjük idén.
Átalakítanál valamit a pályázaton?
- Fölösleges lenne. A kétkörös döntés tetszik, hogy végül nem a zsúri határozza meg az eredményt, hanem a páciensek szavazatai. Azt persze sajnálom, hogy akinek nincs komputere- különösen a határon túl fordul elő ez gyakran-  az nehezebben szerezhet tudomást a pályázatról, és nehezebben szavazhat. Persze azért vannak a gyerekek, meg az unokák, hogy segítsenek a nagyinak, vagy éppen a nagypapának. Családokat, lakóközösségeket is összekovácsol a mozgalommá terebélyesedett pályázat, ahogyan ez évről-évre kiderül. A szavazásnál nemcsak a szakmai felkészültség számít- persze, ez alapvető feltétel-, hanem az orvos személyisége is, az, ahogyan a betegeivel bánik. No meg persze a népszerűsége, vagyis, hogy mekkora a baráti köre, hogy milyen mértékben tudja mozgósítani a potenciális szavazókat. Csullag Zsolt például nem csak Györét, több Tolna megyei települést megmozgatott a győzelméhez. Örömömre egyre több csatornán; a televízión, az újságokon, a rádión keresztül is értesülhetnek az emberek a kezdeményezésről, így a pályázat egyre nagyobb népszerűségre tesz szert.